Művészettörténet 2.0

Ha olvastad Dan Brown híres könyvét, A Da Vinci-kódot, vagy láttad a belőle készült filmet, akkor biztos tudod, hogy az Utolsó vacsora rengeteg titkot rejt. A kép ugyebár a 12 apostolt ábrázolja, középen pedig Jézus Krisztust, aki a vacsora közben jelenti be, hogy áruló ül közöttük.

A fent említett Dan Brown műben is elhangzik az a feltételezés, miszerint Jézus balján nem János apostol, hanem Mária Magdolna ül. Ez azért is érdekes, mert kutatásokkal támasztják alá, hogy Jézus feleségül vette Mária Magdolnát, akinek aztán gyermeke született - így Jézusnak visszakövethető vérvonala van. Ezt a titkot pedig a titokzatos Sion-rend őrzi.

Ezenkívül viszonylag új felfedezés, amelyet olasz zeneszerző, bizonyos Giovanni Maria Pala talált a festményen. Pala ugyanis észrevette, hogy az apostolok, valamint Jézus keze egyfajta rejtélyes szabályosságot mutat. A zeneszerző így kotta-szerűen húzott öt vonalat a festményen, és a kezeket, valamint az előttük lévő kenyereket hangjegyként értelmezte.

  Pala meglepetésére egy érdekes, rekviem hangzású dallamot olvasott ki, amit meg is zenésített.

A híres magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar egyébként is szerette a festményeit különböző motívumokkal, “áthallásokkal”, színesebbé tenni, mégis talán az egyik leghíresebb ilyen jellegű műve az Öreg halász.

A képen ugyanis - egy kis optikai trükkel - egyszerre jelenik meg Isten és a Sátán.

A festmény egy öreg férfit ábrázol, aki a botjára támaszkodva néz szembe velünk. Azonban, ha a középvonalhoz viszonyítva jobbra tükrözzük, egy szarvval égbe meredő, gonosz tekintetű, sátáni alakkal szembesülünk.

Ugyanakkor balra tükrözve egy imára kulcsolt kezű, kedves öreg úr néz velünk farkasszemet. A képen tehát az egész emberi lény ábrázolva van, hiszen mindenkiben ott lakozik a jó és a rossz is.

 Rembrandt egyik leghíresebb festménye az Éjjeli őrjárat, valójában nem is éjjel játszódik. Sőt, még csak nem is ez volt az eredeti címe. A félreértést leginkább az okozta, hogy a képet Rembrandt Frans Banning-Cocq kapitány lövészegyletének megrendelésére készítette.
Így, akkoriban a festmény, a Frans Banninck Cocq kapitány és Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy polgárőrcsapata néven vált ismertté.  Azonban ahogy teltek-múltak az évek, a festményt egyre inkább befedte a por, valamint a sárga lakk, így sötétté vált. Az XVIII. század végétől így már Éjjeli őrjáratként emlegették a képet. Azonban, amikor 1940-ben restaurálni kezdték, és eltávolították az ábrázolásokról a rárakódott port és lakott, rájöttek, hogy a jelenet nappali fényben játszódik. A rejtélyes festményen a férfiak között egy fiatal, fénnyel megvilágított női ábrázolás is látható, aki az egylet védelmezője. Ezenkívül Rembrandt saját magát is ráfestette a képre, igaz alig látható. Csak egy apró szempárként jelenik meg a férfiak gyűrűjében.

Az már régebb óta ismeretes volt, hogy Picasso Az öreg gitáros című festményét újrahasznosított vászonra készítette el, és bizonyos megvilágítás mellett a férfi mellett, kísértetiesen felsejlik egy női kép is.

Azonban nemrég - a mesterséges intelligencia segítségével - a művész korábbi festményei alapján rekonstruálták az alakot. Az algoritmus röntgen- és infrasugarakkal letapogatta a képet, majd több, korábbi munka alapján képes volt megrajzolni a teljes női alakot.

Az Elveszett nő névre keresztelt alkotás valószínűleg bekerülhet a festő életművei közé is.